A partner nem találja ki önmagától, hogy nekünk mi a jó, ezért vágyainkról őszintén kell beszélnünk – vallja Klettner Anikó szexuálpszichológus. A szakember elsősorban egyéni és pártterápiával foglalkozik. Interjúnk a Gömbaszögi Nyári Táborban elhangzott előadása után készült.
forrás: gombaszog.sk
Milyen állapotok uralkodnak az általános szexuális köztudat terén, ha szükség van rá, miben lehetene javítani a helyzeten?
Én szexuálpszichológus vagyok, tehát elsősorban problémás emberekkel találkozom, olyan emberekkel, akik a civil életben egyébként jó teljesitményt nyújtanak, de a szexuális téren komoly problémákkal küzdenek, férfiak és nők egyaránt. Érzelmi és szexuális problémákat görgetnek maguk előtt, párok és egyének is. Úgy gondolom nagyon fontos lenne a szexuális kultúra színvonalának az emelése, sokszor információ hiányában alakulnak ki téves sztereotípiák, komoly szexuális diszfunkciók. Amennyiben a társadalom informáltabb lenne a témáról, ha szabadabban, tabuk nélkül lehetne beszélni erről, ha nem csak az az elszomorító állapot uralkodna, hogy a pornó folyik mindenhonnan és lenne egy reális képünk arról, hogy mi is a jó szexben, hogy mi lehetne mégjobb, hogyan tudnánk fejleszteni önmagunkat, ha jobb lenne az informáltság, akkor nekem sokkal kevesebb páciensem lenne. Gondolok itt elsősorban olyan alapvető és fontos dolgokra, amiktől valóban jó lesz a szex, a férfiak esetében milyen módon lehet a stresszt oldani, hogy természtesen és jól funkcionáljanak, a merevedésük jó legyen, a korai magömlést megtanulni kontrollálni, a hölgyek esetében pedig az orgazmust megtanulásának a lehetőségeiről. Nem szabad depresszióig, válásig vagy családok széteséséig fajulni a dolgoknak. Már a gyereknevelés folyamán természetesen kéne beszélni a témáról és akkor nem lenne ennyi téveszme arról, hogy hogyan is működik a szex. Nagyon sok téveszmével és téves felfogással találkozom, ugyan elsősorban problémás emberekkel foglalkozom, onnan rendelkezem a mintával, de gyakori, hogy akár orvosi konferencián az orvos kollégák is kíváncsiak ezekre a dolgokra, mert ők sem tudják, rengeteg szexuálpszichológiai dolgot egyszerűen nem tudnak, ezért gondolom, hogy rettentő fontos beszélni témáról.
Ön szerint melyek azok a legerterjedtebb téveszmék, amelyek negatív értelemben folyásolják be az emberek közti szexuális kapcsolatokat?
Az előadásomban is igyekeztem kiemelni, hogy a fejünkben lejátszódó gondolatok meghatározóak a szexualitásunkra is. Ha úgy gondoljuk, hogy a másik hasonlóan vagy pont úgy működik, mint mi, akkor tévedünk. Ebből kiindulva érdemes kiismerni a másikat, megismerni, hogy a partner hogyan működik és kommunikálni arról, hogy ki mit szeret, mire vágyik, mitől fél esetleg, mik az elképzelései a szexet illetően. Ahogyan gondolkodunk erről az meghatároz minket, talán ez a legfontosabb amit igyekeztem közvetiteni a közönség felé, amit a világban látunk, az nem az ami egy az egyben fejünkben is található. A világról mindig egy térképet készítünk és ahogyan ezt térképet készítjük az mindig ránk jellemző, függ a neveltetésünktől, attól, hogy milyen élményeken vagy traumákon vagyunk túl, hogy mit tanultunk eddig. Nem a világra reagálunk, hanem a térképre, amivel rendelkezünk róla.
Mondok egy példát. Képzeljük el, hogy van egy hegy és egy erdész készít térképet róla. A térképen fák lesznek láthatóak, hol kell újakat telepíteni, hol kell irtani, a természet lesz középpontban. Azonban ha ugyanerről a hegyről egy rallyversenyző keszít térképet, ott a fák csak akkor fontosak, ha útban vannak. A versenyző az utat írja le, a kanyarokat, az emelkedőket. Az ő térképe egészen más lesz ugyanarról a világról. Ha kicseréljük a két ember térképét nem fogják tudni, hogy ugyanarról a helyről beszélnek. Ez a csodálatos a dologban, meg kell ismernünk, hogy a másik hogyan gondolkodik és ennek megfelelően tudjuk aztán megérteni a másikat, összehangolódni, ettől lesz még mélyebb az intimitás. Ne gondoljuk, hogy csak olyan módon lehet, ahogy mi képzeljük, csak úgy működhet, ahogy mi vélekedünk. Legyünk nyitottak és fogadjuk el, hogy a partner másképp is gondolhatja.
A másik széles körben elterjedt téveszme, hogy a partner majd kitalálja, a partner tudja mi zajlik fejünkben. Természetesen nem tudja. Igyekezzünk beszélni az érzéseinkről, a vágyainkról. A legtöbb esetben ki kell mondani, el kell mondani mi van belül, bármennyire szerethet a partnerünk, ő is csak a saját „térképe” szerint fog viselkedni.
Már Ön is említette a média felelősségét, olyan információáradatban élünk, ha bárkinek problémája van akár utána tudna nézni, megoldást találni, mégis főként a valóságot deformáló tartalom kerül előtérbe?
Ez már olyan közhely, hogy szinte félek is kimondani. Az amit a média és pornó mutat az nem a valóság, ezt igazából mindenki tudja, de sajnos nem érzi, nem mindenki éli át. A valóság sokkal szinesebb, sokkal sokrétűbb és az amibe belemerül két ember, főleg ha szereti egymást, amikor pláne jó lehet a szex, az nem csak ilyen mechanikus dolog. A pornó főként a férfiakra koncentrálva azért készül, hogy az önkielégitést szolgálja, a nők igényeivel igazából nem törődik senki, ugyanakkor ha egyedül van valaki előfordul, hogy ez is lehet praktikus, de ez akkor is más, mint ami a valóságban történik és nem szabad viszonyítani hozzá. Sem a saját testünket, sem a partnerünkét, sem a szexuailitásunkat, mert pont az lenne a lényeg, hogy összehangolódjanak ketten, hogy az együttműködés következtében mind a kettőnek jó legyen. Ne viszonyítsuk máshoz magunkat.
